2014. április 5., szombat

Ez már megér talán egy blogbejegyzést :)

Szerintem nagyon vegyes már a blogom. Egyszer majd csak letisztul :)
Kezdetben ide írtam az idézeteket, amik tetszettek, aztán rátaláltam a Moly.hu -ra. Majd megpróbálkoztam egy Könyvmoly Párbajjal, akkor ide írtam a könyvekről az összefoglalást.

Régebben szerettem blogot írni, de manapság nem lenne rá időm, hogy rendszeresen irkáljak.

Viszont az utóbbi időben elkezdtem hímezni, nem tudom meddig fog tartani a nagy lendületem, de lehet majd nyitok ennek egy külön blogot. Van mindenféle kézimunka blog, de sajnos manapság elég nehéz infóhoz jutni a régi jól bevált hímzésekkel kapcsolatosan és lehet, hogy lesz valaki akinek jól fog jönni, az általam "kitaposott" út és segít neki egy-egy megvalósításban. 
Egyenlőre a blog nevén gondolkozom, mert szerintem ebbe a "vegyes" blogba nem éppen tudnám még ezt is besuvasztani :)

2012. május 1., kedd

Guillaume Musso: És azután






Ezt a könyvet olvastam el a Könyvmoly párbajra hatodikként.  Az írótól olvastam már mást is. (Ott leszel?) Ami nekem nagyon tetszett, ezért nagy lelkesen beszereztem ezt a könyvet is. Sokáig rakosgattam a polcomon, ezért tettem be a párbajlistára. Nagyon nyögve nyelősen lassan haladtam a könyvvel. A történet se nagyon akart kibontakozni... Nekem ez egy nagy csalódás volt. Pedig még régebben más címmel (Szerelem életre halálra) is megjelent ugyan ez a könyv. Film is készült belőle. Nyomába se ér a másik könyvének.
Tudom, hogy ez így nagyon rövidke, de tényleg nem tudok róla semmi egyebet írni.. :( Sajnos...

2012. április 15., vasárnap

Paul Coelho - Veronika meg akar halni

Meglenne az ötödik könyvem is a párbajra.
SPOILER veszély!! Én szóltam :P

Az ember a cím olvasatán, azt hinné, hogy ez egy depresszív könyv. Mondjuk az, hogy egy elmegyógyintézetben játszódik a nagy része, hát igen. De mégis erőt ad a könyv az embernek, hogy ne adja fel az életét azért mert szürkének, egyhangúnak érzi a napjait. Elgondolkodhat az olvasó azon is, hogy ki bolond és ki nem. Megéri-e megfelelni mások elvárásainak vagy sem? Hogyan viselkednél, ha öngyilkos akarsz lenni, de túléled. Utána megtudod csak pár napod van hátra? Meggondolod magad? Szeretnél megélni bizonyos dolgokat mégis? Megéri elnyomni a saját vágyainkat? Stb.. ezekkel a kérdésekkel foglalkozik a könyv. Közben megtudjuk, hogy a többi szereplő miért van a szanatóriumban.

Gyorsan olvasható, érthető könyv. Én nem bántam, meg hogy elolvastam. :)

"Azt hiszik, hogy normálisak, csak azért, mert mind egyformák."


"– Mi az az igazi Én?…. 
– Az, ami valóban te vagy, nem pedig az, amit csináltak belőled."

„Ne féljetek mások lenni, de tanuljátok meg, hogyan kell feltűnés nélkül csinálni.” 
" Mindannyian a saját világunkban élünk. De ha fölnézel az égboltra, láthatod, hogy a csillagok, ezek a kis külön világok, együtt csodálatos csillagképeket, naprendszereket, galaxisokat alkotnak. "

"Hiszen valóban minden nap csoda, ha belegondolunk, mennyi minden történhet velünk törékeny kis életünkben. "

" Az emberek általában akkor halnak meg, amikor éppen nem gondolják, hogy meg fognak halni. "

" Azt mondta, nem volt se boldog, se boldogtalan, és éppen ezt nem bírta tovább. "

" De az öngyilkosság természeténél fogva önző, az ember előbb magára gondol, és csak azután a többiekre. "

2012. március 1., csütörtök

Jodi Picoult - A nővérem huga

Negyedik olvasott könyvem a párbajra.



Háááát... Nem emlékszem, hogy hogyan tűnt fel nekem ez a könyv, miért éreztem azt hogy ezt nekem el kell olvasnom. De valamiért érdekelt.

A felénél mikor nagyon terelődött a téma, akkor nem nagyon ment az olvasása. (túl sok orvosi szakdolgok, ugyan ezek a csillagászattal kapcsolatban. Kicsit nagyon elméletnek éreztem)

Minden esetre nagyon elgondolkoztató, hogy mi is a jó döntés. Rosszat nem olvastam a könyvről, mégis folyamatosan úgy éreztem, hogy Anna ki van használva.

Ahogyan be lett vezetve a könyv, Anna elmélkedik mi is az oka annak, hogy ő megszületett. Sajnos az utolsó oldalon beigazolódik, hogy ő tényleg donornak.


Azokat a részeket szerettem, amikor Anna mesélt, mert előttem egy nagyon sok mindent megélt, tapasztalt lány volt. Nem egy 13 éves elveszett lány.

Ha másra nem is, de arra jó volt a pereskedés, hogy a család elgondolkozott azon, hogy nem csak egy lányuk van, és azért van a másik. Minden esetre én nem tudtam úgy érezni, hogy a család egyformán szeretné a két gyereket. Sajnos az egyik egész életében csak lemondott a másik javára, nem is élt. A másik meg folyamatosan beteg volt. A fiú, meg deviáns viselkedésekbe ment bele. Nagyon nehéz, de szerintem amit Annával tettek az eléggé tragikus volt.
A legrosszabb az egészben, hogy tényleg a vese volt a megoldás, amit ha per nélkül ad oda Anna, akkor ma is élhetnének. Az egész családban szerintem Anna volt a legértékesebb.

Tudom, nagyon össze vissza írtam, csak kicsit össze vannak kuszálódva a gondolataim. Szerintem senki se tudja megmondani, hogy mi lett volna a jó döntés... Mert olyan nincsen szerintem :(

2012. február 18., szombat

Sophie Kinsella - Tudsz titkot tartani?

Ezennel meghoztam a harmadik könyvet is a párbajomra :)

Miért pont ez a könyv? Molyon van egy kihívás amiben egymásnak kellett ajánlani 2 könyvet, amit egy éven belül el kell olvasnia. Nekem ez a könyv volt az egyik ami ki lett sorsolva elolvasásra.
Ezért adott volt, hogy az idei olvasásra benevezett könyvekhez ezt is hozzáadom :)

Másik érdekesség, hogy a kedvenc antikváriumban 300Ft-ért megvettem, nem is sokkal később, mint ahogyan megkaptam kihívásnak az olvasását.

Az eleje nekem elég nehezen ment. mindenhova az van írva, hogy így vicces úgy vicces. Hááát nem tudom a feléig egy mosolyt se tudtam megereszteni, nem hogy egy nevetést.. Aztán végre beindult a történet, akkor már nem tudtam letenni, amíg be nem fejeztem.

Sokszor elgondolkodtató a könyv, és szerintem mindenképpen az egyensúlyra való törekvés, meg hogy meg kell gondolni kinek mit mond el az ember. De a sok titkolózás se megoldás.

Úgy gondoltam, hogy már hozzám is jutott el utazó könyv, és ezt egy nagyon jó ötletnek tartom, ezért én ezt a könyvet azzá teszem. Főleg,  ahogyan a sors felém sodorta. Hátha másnak is kellemes perceket okoz. No meg láttam, hogy azért 25 embernek a várólistáján van :)

2012. január 14., szombat

John Ajvide Lindqvist - Hívj be!

Ez a második könyvem, amit a párbajra jelöltem.

Elég régen el szerettem volna olvasni. Molyon nagyon  jó értékelése volt a könyvnek. Mire el jutottam odáig, hogy elkezdem olvasni, nagyon lement az értékelése. (75%)
Mindenképpen el akartam olvasni, nem állíthatott meg az sem benne, hogy már nem értékelik olyan jónak a könyvet.

Filmben sosem nézem meg, az biztos. Nagyon sok gyomorforgató dolog volt benne. Én vizuális vagyok nagyon, de szerencsére nem lettem rosszul. Gyorsan haladtam a könyvvel. Nagyon sok kegyetlenség, brutalitás volt benne. Nem szoktam ilyen stílusú könyveket olvasni, ez volt talán az első ilyen (bár lehet, hogy a Parfüm is ide sorolható) Azt se tudom, hogy tetszett-e vagy sem. Nagyon vegyesek az érzelmeim ezzel kapcsolatban.
Sokszor éreztem úgy, hogy nagyon sok, túlságosan le vannak részletezve a dolgok.. De utána már kaptam is fel a könyvet, hogy jajj mi lesz..

Izgultam a szereplőkért, nem akartam, hogy olyan sokan meghaljanak. Oskárért és Eliért is. Nagyon sokszor féltem attól, hogy ők is meghalnak. Pedig nem akartam, akkor sem, ha nem éltek példa értékű életet.

Sokszor meglepődtem, hogy a könyvben ott volt a nagy feszültség, erre emberek vagy gondolatokban vagy csak úgy egymásnak "benyögtek" egy-egy poént. Fura volt, hogy irónia is volt nem egyszer a cselekményben.

Így leírva már látom, hogy elég sok minden volt a könyvben.

Hány pontot adnék?? Szerintem 4et. Hogy miért? Mert lekötött, mert ha nem is éltem bele magam (az ilyen történetekbe nem szoktam, filmen se) azért izgultam a szereplőkért, mert azért bennem volt hogy jajj csak nehogy így vagy úgy történjen.

2012. január 6., péntek

Christopher Moore: A leghülyébb angyal

Ez az első olvasott könyvem a könyvmoly párbajra. Nagyon remélem, jó lesz így az értékelés stb.. Mert még nem voltam benne ilyen kihívásban :)

Először nem is ezt a könyvet szerettem volna elolvasni, hanem John Ajvide Lindqvist - Hívj be könyvét. Aztán az e-book reader-en mégis ezt nyitottam meg.

Az értékelésemben cselekményleírás is lesz:
Christopher Moore-tól ez az első könyvem. Az elején nagyon erőltetett, tipikus VavYan Fable jutott az eszembe. Szerintem ha tudom, hogy ilyen stílusban ír az író, és hallok róla korábban, akkor tuti, hogy a nagy VavYan Fable-s időszakomban őt is olvasom. Most hogy beteg vagyok, jó volt olvasni ezt a könyvet. A végén még izgultam is, hogy mi lesz. Mert azért eléggé para volt, hogy az emberekkel mi lesz, és nem hogy megoldódott volna a szabadulásuk, csak egyre nehezebb helyzetbe kerültek.
Hogy miért ez a címe, nem tudom, mert nem igazán róla szólt ez a könyv szerintem. Ő csak azért volt, hogy jól bezavarjon a dolgokba :P

Meg eléggé nem tetszett a vége, hogy olyan tipikus minden a rendben van, eltörölünk mindent. Az csak egy fikció, ami a félreértés miatt volt, és csak úgy leradírozzuk....


Kezdtem belőle írni tetszetős idézeteket Molyra, de olyan sok van, hogy egy idő után inkább haladni szerettem volna a könyvvel :)


Kedvenc szereplőm Tuck volt. Természetes, mindent megoldó ember, egy eléggé szokatlan különc házi kedvenccel :)

2011. augusztus 3., szerda

Delphine de Vigan: No és Én

"A karácsony hazugság, ami egy fényekkel teleaggatott fa köri gyűjti a családot, üres beszélgetésekből szőtt, több kiló vajas krém alá temetett hazugság, olyan hazugság, amelyben senki sem hisz."

"... az intellektuálisan koraérett gyerekek igen fejlett fogalomalkotási készséggel rendelkeznek, könnyen megértik a világ jelenségeit, ugyanakkor viszonylag egyszerű helyzetekkel nem boldogulnak."

2011. július 28., csütörtök

Muriel Barbery - A sündisznó eleganciája

"A macskákban egyedül az az érdekes, hogy mozgásra képes dekorációs tárgyak,......"


"Michel asszonyból a sündisznó eleganciája árad: kívülről tüskék borítják, valóságos erődítmény, de az az érzésem, hogy belülről éppen olyan egyszerűen kifinomult, mint a sündisznó, ez az álságosan hanyag, ádázul magányos és szörnyűségesen elegáns állat."


"Soha nem látunk túl a bizonyosságainkon, és ami még súlyosabb, lemondunk a találkozásokról, csak saját magunkkal vagyunk hajlandók találkozni, és mégsem vesszük észre, hogy önmagunkat látjuk a végtelenül egymás mellett sorakozó tükrökben."

2011. július 18., hétfő

Johanna Walter: Ha hozzám érsz – A stresszoldás titkai

"Ha valaki visszautasít, az sohasem rólad szól. Mindig a másik emberről szól. És nem miattad, nem te vagy a hibás. Egyszerűen csak, akkor éppen valami neki fontosabb dologgal akar foglalkozni."

"A jelenbeli választásainkat a múltban átélt traumák vagy ösztöneink befolyásolják, a ma meghozott döntéseink pedig megalapozzák a jövőnket."

"A jó gyógyító már átesett azon a "betegségen".

" Egy "látszólagos" tragédia nem valaminek a vége, hanem valaminek az eleje. Sokszor attól lesz minden más, attól változik meg minden."

" Amíg nem tudunk elfogadni valamit, addig az megváltozni sem tud."

" A kritika sohasem rólam szól. Arról szól, aki mondja."

" Mindaz, amit mondasz rólad szól, főleg ha másokról beszélsz."

"A megbocsájtás nem azt jelenti, hogy elfelejtjük az eseményt, hanem azt, hogy végre megértjük, hogy mi miért történt.

"A kineziológia egyszerűnek tűnő, de mélyreható módszere segítségével felszabadulhatunk a múlt fájdalmának nyomasztó hatása alól, és testben, lélekben feloldva, megújulva segíthetünk másoknak is meggyógyulni fizikailag, érzelmileg és tudat szintjén."

"Saját magunk ismerete az első lépés, hogy felelősséget vállaljunk magunkért és mindent, amit meg akarunk valósítani ebben az életünkben."

/keresztbelendítés, végtelen jelek/

2011. július 9., szombat

Dr. Csernus Imre – Kádár Annamária – Pál Ferenc – Popper Péter: Sors és önismeret

Popper Péter

".... vajon miért nem lehet megállapítani, hogy egy ember szabad akaratából, vagy valamely külső befolyás hatására cselekszik?....... Miért teszi valaki, azt, amit nem ő maga akar, hanem valaki más? Miért kerül például egy - vagy sok - ember pánikba? "

" Ez a társadalmilag érdekes kérdés: hogy mit tulajdoníthatunk az ember saját akaratának, és mit egy konfornista nyomás, egy szuggesszió, egy sugallat hatásának."

" Egy személy Énje vagy egója az, ami az embert belülről mozgatja pszichésen"

" Epiktétosz óta tudjuk, hogy nem a dolgok gyötörnek meg minket, hanem a dolgokról alkotott képzeleteink."

2011. június 13., hétfő

VavYan Fable - Habospite

" Ne feledd, csak egyszer kelthetsz első benyomást"

" Úgy üvöltött, mint egy élve boncolt T-Rex"

"Ha nem merészkedsz a hullámokba, sose tanulsz meg úszni örvénylő vizeken." Livingstone

" Bármit feláldozunk, csak ne kelljen használnunk az agyunkat. a mai emberben halálfélelmet kelt az önálló gondolkodás. Akkor érezzük magunkat konfortosan, ha mások közlik velünk saját véleményinket."

"Emós az, akinek az egyik szeme sír, a másik haj. Az emós szenvedélybeteg tini, gyászos motyóban, fekete körömmel és szájjal. Mindenkinél jobban akar szenvedni. Előbb hülyére, végül halálra sajnáltatja magát."

2011. május 28., szombat

Csernus - A nő 2

" Az önbecsülés mindig benne lakozik az emberben, csak elvész, ha valaki hagyja. Az ebben a világban élők meg mindezt hagyják, mivel félelmeik erősebbek náluk, így alakulnak ki a félelem szolgái."

" Magányos emberre jellemző vonások a párkapcsolatban:
- féltékenység
- bizalmatlanság
- kisajátítás
- aranykalitka effektus "

" A rinyáló pasikra vagy nőkre azonban nem lehet felnézni."

2011. május 5., csütörtök

Ann Holdway - A kineziológia alapjai

" Mindenki mahában hordozza a fizikai tökéletesség lehetőségét, legyen akár férfi, nő vagy gyerek. Saját magunkon múlik, hogy a személyes megértésen és kitartáson keresztül elérjük-e ezt a tökéletességet."

"Az életerő nincs bezárva az emberbe, hanem sugárzik benne és körülötte mint egy fénnyel teli gömb." Paracelsus

" Gondolataink és hiedelmeink döntően befolyásolják mindennapi életünket, főleg a tudatalatti szintjén, és néha céljaink elérésében is gátolnak minket. Ez történik olyankor, amikor kitűzünk egy célt magunk elé, de képtelenek vagyunk elérni. Valamely részünk nem vállalja még a felelősséget az eredményért."

"A dolgok se nem jók, se nem rosszak, a gondolat teszi őket azzá." Shakespeare - Hamlet

" Ha nem tudja, hová tart, azt sem fogja tudni, mikor ért oda."

" A szavak tönkretehetik a képességünket, amely lehetővé teszi, hogy tanuljunk, teljesítsünk, működjünk."